oroszforditas.hu     Венгерский перевод: перевод с русского на венгерский, с венгерского на русский    Russian to Hungarian & Hungarian to Russian translation, that is Russian-Hungarian & Hungarian-Russian translation     (1) 242-1797, (30) 576-1976, info@oroszforditas.hu      Vissza az orosz fordítás főoldalra

Szentpétervár. Lahta center. Gazprom torony

Szentpétervár. Lahta center. A Gazprom torony a tengerparton


Tolmács és/vagy fordító?

Magyarországon mindkét foglalkozáshoz külön-külön oklevél szükséges: léteznek tehát tolmácsok is és fordítók is. Ez is mutatja, hogy – bár mindkettő azonos nyelvpárhoz is kötődhet ugyan – ez a két képzettség egyáltalán nem ugyanaz.

Tolmácsok

A legelső követelmény az, hogy maga a tolmács nyelvfüggetlenül is, önmagában is, intelligensen tudjon beszélni, választékosan tudja kifejezni magát. Legyen egy tartása, határozott legyen, jó fellépésű.

Egy tolmácsnak természetesen képesnek kell lennie arra, hogy mindkét irányban fordítson. A tolmácsok túlnyomó többségének egyetlen anyanyelve van, a másik nyelve viszont tanult. Így aztán az a tipikus eset, hogy az anyanyelvére tisztán, a tanult nyelvére viszont akcentussal-bizonyos hibákkal fordít: úgy kell ezt elképzelni, mint ahogy egy külföldi beszél magyarul. A tolmácsok igen kis százaléka rendelkezik két anyanyelvvel. Az orosz nyelv esetében ilynek lehetnek a kárpátaljai magyarok. Azonban ezek között is ritka az igazi kétnyelvűség, hiszen ott is vagy magyar, vagy pedig orosz-ukrán iskolába jártak. Ez pedig meghatározza, hogy melyik nyelvet beszéli a szó szoros értelmében „iskolázottan”.

Egy tolmácsnak tökéletesen kell ismernie mindkét nyelvet, hiszen nincs lehetősége arra, hogy munkája közben valamilyen segédanyagot, például szótárt használjon. Ha bármilyen nyelvi probléma felmerül, akkor azt önállóan kell kezelnie, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt. A gyakorlatban rá lehet kérdezni például egy számára ismeretlen kifejezésre, hogy a partner írja körül a jelentését. Viszont ez a kiút nem lehet gyakori – tolmácsolásonként csupán egy-két alkalom lehet megengedhető számottevő presztízsveszteség nélkül.

Egy tolmácsolás elvállalása előtt a tolmácsnak mindig rá kell kérdeznie a témára. Amennyiben az speciálisabb, akkor arra komolyan fel kell készülnie, ami akár több napig is eltarthat. Ennek során az interneten fel kell keresnie a témába illő honlapokat. A számára ismeretlen szakkifejezéseket ki kell szótáraznia és – akár az iskolában – bizony be is kell magolnia azokat, mégpedig olyan szinten, hogy a használatuk automatikussá váljon.

A tolmácsolás alatti pszichológiai nyomást fokozza a megrendelő állandó jelenléte. Ilyen körülmények között fontos a tolmács rendkívüli stressztűrő képessége. Különösen nehéz a tolmács helyzete az olyan tárgyalások során, melyek konfliktusokat kezelnek.

Ez a stresszhelyzet még fokozódik például az egymással ellentmondó vallomásokat tevők rendőrségi/bírósági szembesítése során végzett tolmácsolás közben. Ilyenkor fontos a semlegességének megőrzése és a tolmácsolás közben kialakuló emocionális hátterének az elsimítása – hiszen ő maga is megérezheti ugyanis, hogy az egyik fél nyilvánvalóan valótlanságokat beszél. Neki viszont ezt a tolmácsolás során egy szemernyit sem szabad éreztetnie. A tolmácsolás mellett tehát ezekben az esetekben a tolmácsnak egy kicsit pszichológusnak, konfliktus-kezelőnek és diplomatának is kell lennie.

A fenti általános jellemzőkön kívül egy orosz-magyar tolmácsnak még további nehézséget jelent az, hogy ez a két nyelv két különböző nyelvcsaládba tartozik: az orosz az indogermán, a magyar pedig a finnugor nyelvcsalád egyik nyelve. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az orosz tolmácsok számára a legkeményebb különbség a mondatok fordított szórendje. A tolmácsnak meg kell várnia a mondat végét, s utána kell, mégpedig visszafele gombolyítva mondani a fordítást. Ez különösen az orosz-magyar szinkrontolmácsolásnál jelent nehézséget, hiszen amíg visszafele gombolyítva mondja az előző mondat fordítását, figyelnie kell az aktuális mondatra, hogy majd azt is le tudja fordítani, mégpedig szintén visszafele. Ez a magyarázata annak, hogy az orosz-magyar nyelvek között nagyon ritka az, aki szinkrontolmácsolást vállal.

Az indogermán nyelvcsaládon belül nincs ilyen probléma: ott a mondatokat szavanként előre araszolva mondhatja a tolmács, ami tulajdonképpen egy sokkal inkább automatikus, jóval könnyebb feladat. Tehát az angol-német tolmácsolás például az orosz-magyar tolmácsoláshoz képest roppant egyszerű.

Egy tolmácsnál az időbeosztás jelent kemény korlátot. Belőle csak egy van, s egy adott, lefoglalt időpontban keményen ott kell lennie. Hányszor fordul elő, hogy egy hetekkel előbb lefoglalt egyetlen óra miatt le kell mondania egy többnapos munkát, mert az az egyetlen óra ütközik.

Ugyanakkor egy tolmács munkája igen változatos, élményekben gazdag. Sokat utazik az események helyszíneire, legyenek azok a hazájában vagy külföldön. Így aztán a munkája részeként, azaz a vendégekkel együtt, vagy pedig a háttérben, a saját kezdeményezésére a tolmácsolás helyszínén elmehet élményfürdőbe, különféle múzeumokba, esti-éjszakai programokra.

Fordítók

Ezek helyzete valóságos üdülés a tolmácsokhoz képest. Munkájukat stresszmentesen, békében, nyugodt körülmények között végzik. Viszont a fordítói munka előfeltétele, hogy a fordítónak legyen kiváló az íráskészsége, a kifejezőképessége: választékosan, jó stílusban kell tudni írnia akkor is, amikor nem fordít, hanem csupán fogalmaz.

A fordítók az idejüket szabadon osztják be, akkor fordítanak, amikor éppen kreatív hangulatban vannak: legyenek akár korán kelők vagy éjszakai baglyok, senki sem látja az időbeosztásukat, csupán az a lényeg, hogy adják le határidőre a munkájukat.

A fordítás során akármilyen segédanyagot is figyelembe vehetnek: szótárak, internetes keresés, konzultációk másokkal.

Egy lelkiismeretes fordító kizárólag csak az anyanyelvére fordít. Például egy orosz anyanyelvű csak magyarról oroszra, egy magyar anyanyelvű pedig csak oroszról magyarra fordít. Mivel túl sok a fóka és kevés a hal, ezért a statisztikák szerint sajnos a hazai fordítók háromnegyede vállal a tanult nyelvére is fordítást. Hazánkban a megrendelő feladata tehát, hogy ügyeljen erre: kizárólag olyan fordítót bízzon meg, amelyiknek az anyanyelve megegyezik a célnyelvvel. Pédául magyarról oroszra fordítást csak orosz anyanyelvűre, oroszról magyarra fordítást pedig csak magyar anyanyelvűre bízzon.

Minden fordítás – maga az éles valóság, hiszen senki sem fizet olyan dologért, ami számára nem lenne szükséges. Így aztán a fordító valóban rajta tartja a kezét a gazdaság pulzusán Minden egyes fordítása egy másik világba kalauzolja el, tehát a hiedelmekkel szemben ez tulajdonképpen egy nagyon érdekes munka.

Egy fordítónak viszont képesnek kell lennie arra, hogy kibírja az órák hosszat tartó ücsörgést a számítógép képernyője előtt, egy „nyugtalan” ember ezt a munkát egyszerűen nem bírná elviselni.

Összefoglalás

Fordító és tolmács – két teljesen különböző alkat, két teljesen különböző képesség. Ritkán vannak meg ugyanezek ugyanabban az emberben – ezért szokták mondani, hogy tolmácsnak is és fordítónak is születni kell.




Javasolt kapcsolódó cikkek:

Miről mesélhetnek a tolmácsok? S miről nem?

A belső konyháról - a leütésszám meghatározása régen és most

Angol fordítók vs orosz fordítók